Basszus: 3hete írom ezt a fránya bejegyzést, hogy valahogy bepótoljam a lemaradásom, és próbálok mesélnimesélnimesélni...sajna ekkora távlatból már nehéz, de azért megpróbálom, mert jó volt nagyon.
Mármint a hosszú hétvégém volt nagyon jó - ugye milyen baromi régen volt?...bár előtte is, de bevallom, arra már nem emlékszem, hogy mit akartam arról írni. Thja, a hanyagaság, tudom :(.
Szóval hosszú hétvége, vagyis:
Megpróbáltam viszonylag időben elszabadulni melóból, mert pókerre voltunk hivatalosak estére Peetékhez, hogy gyakoroljunk a nagy eseményre. Fogjuk rá, hogy sikerült, és mivel Pókom még elfoglalt volt, berohantam a Westendbe a felvarrt öltönynadrágjaiért (jaaa, ezt akartam mesélni...najó, majd később :), és megpróbálni hozzájutni valami kardigánféléhez, ami jól mutat majd a csini, új rucimmal a másnapi esküvőn. Szal végigrohantam a Westenden, és mondanom sem kell, sehol nem lehetett normális cuccot kapni (akkor már harmadik napja jártam a boltokat), így aztán kénytelen voltam lejjebb adni, és beérni egy boleróval...na mindegy. Persze épp fizettem, mikor kiderült, hogy már ott vannak értem, és uccunekiszaladnom kéne a kijárathoz. Igen ám, de "melyikhez? ahhoz? az melyik?" kérdezgettem szőkenő-üzemmódban gyorsan türelmetlenülő, haját tépdeső Pókomat. Mivel nem akartam, hogy idő előtt kopaszodjon összeszedtem magam, és valahára kikeveredtem a találkozási helyre. Persze ekkor már erősen késésben voltunk, úgyhogy nagyon tepertünk, mert szegény Csinz így is szarul érezte magát, hogy nem volt jelen, mikor apukája megérkezett Peethez (ő is jön majd versenyre). Az est hátralevő része viszont jól sikerült. Az első játszmát meg is nyertem, szóval is sikerélmény volt.
Mármint a hosszú hétvégém volt nagyon jó - ugye milyen baromi régen volt?...bár előtte is, de bevallom, arra már nem emlékszem, hogy mit akartam arról írni. Thja, a hanyagaság, tudom :(.
Szóval hosszú hétvége, vagyis:
április 27. péntek
Megpróbáltam viszonylag időben elszabadulni melóból, mert pókerre voltunk hivatalosak estére Peetékhez, hogy gyakoroljunk a nagy eseményre. Fogjuk rá, hogy sikerült, és mivel Pókom még elfoglalt volt, berohantam a Westendbe a felvarrt öltönynadrágjaiért (jaaa, ezt akartam mesélni...najó, majd később :), és megpróbálni hozzájutni valami kardigánféléhez, ami jól mutat majd a csini, új rucimmal a másnapi esküvőn. Szal végigrohantam a Westenden, és mondanom sem kell, sehol nem lehetett normális cuccot kapni (akkor már harmadik napja jártam a boltokat), így aztán kénytelen voltam lejjebb adni, és beérni egy boleróval...na mindegy. Persze épp fizettem, mikor kiderült, hogy már ott vannak értem, és uccunekiszaladnom kéne a kijárathoz. Igen ám, de "melyikhez? ahhoz? az melyik?" kérdezgettem szőkenő-üzemmódban gyorsan türelmetlenülő, haját tépdeső Pókomat. Mivel nem akartam, hogy idő előtt kopaszodjon összeszedtem magam, és valahára kikeveredtem a találkozási helyre. Persze ekkor már erősen késésben voltunk, úgyhogy nagyon tepertünk, mert szegény Csinz így is szarul érezte magát, hogy nem volt jelen, mikor apukája megérkezett Peethez (ő is jön majd versenyre). Az est hátralevő része viszont jól sikerült. Az első játszmát meg is nyertem, szóval is sikerélmény volt.
április 28. szombat
A pókerezés végett kissé elhúzódott este miatt nehezen keltünk reggel, pedig muszáj volt, ugyanis hivatalosak voltunk Brisa és Svin esküvőjére, úgyhogy 11-re már a város másik végében kellett lenni a templomnál. Persze mondanom sem kell, hogy az utolsó pillanatokban derült ki, hogy nincs meg Pók öve, én pedig végre megfejtettem, hogy miért utálja egymást a friss körömlakk és a vasaló. DE: csodák csodájára nem késtünk el - kivételesen :D.
A ***fantasztikus*** templomi szertartás alatt azt is sikerült megfejtenem, hogy mi a fenétől volt annyira alacsony az átlagéletkor az intenzíven vallásos időszakokban: nekem is sikerült kékre fagynom a templomban. Ráadásul a gyomrom se bírta túl jól a képmutatást, álszentséget, "nagyszavakat". Szóval úgy határoztam, hogy nem megyek többet katolikus templomba. Más felekezetébe is csak akkor, ha nagyon muszáj, de a katolikusokból ennyit és nem többet. Punktum. :D
A szertartás után berohantunk a templommal szomszédos Duna Plaza-ba, mert kiderült, hogy öv nélkül viccesen alakul majd Pókom délutánja, és az övével együtt az enyém is :D. Jah, és mivel addigra már vészesen kihalófélben voltam táplálékhiány következtében, szert tettem némi életmentő mogyis drazséra is. Aztán irány a Vénhajó, ami tényleg egy hajó, ahol is az ebéd volt, de először még átszálltunk egy sétahajóra polgári esküvőzni. Szuper volt: gyönyörű idő, ringatózó hajó, jó társaság :D. Nagyon gyönyörű volt az ifjú pár: remélem boldogok lesznek nagyon (na, tetőzik a giccs-faktor). :D
Jah, és ISTENI VOLT A SALÁTA!!!! DE TÉNYLEG, SOSE ETTEM MÉG OLYAN FINCSIT!!! :D
Ott voltak Brandírék is, akik megsúgták, hogy este össznépi kalákázás lesz. Naná, hogy mentünk, és milyen jól tettük :D. Szuper, családias koncert volt, szétröhögtük mindenünk, és beleszerettünk a legújabb, Kis Annás albumba. Szünetben magunkévá is tettük (örök hálám Kriszanának, amiért kisegített minket azzal a bizonyos, hiányzó 2000 Ft-tal) :D.
A koncert végére pedig meggyőzettünk afelől, hogy nekünk igenis OTT KELL LENNÜNK Várgesztesen, az MTT tavaszi találkozón...mert CSAK!
A ***fantasztikus*** templomi szertartás alatt azt is sikerült megfejtenem, hogy mi a fenétől volt annyira alacsony az átlagéletkor az intenzíven vallásos időszakokban: nekem is sikerült kékre fagynom a templomban. Ráadásul a gyomrom se bírta túl jól a képmutatást, álszentséget, "nagyszavakat". Szóval úgy határoztam, hogy nem megyek többet katolikus templomba. Más felekezetébe is csak akkor, ha nagyon muszáj, de a katolikusokból ennyit és nem többet. Punktum. :D
A szertartás után berohantunk a templommal szomszédos Duna Plaza-ba, mert kiderült, hogy öv nélkül viccesen alakul majd Pókom délutánja, és az övével együtt az enyém is :D. Jah, és mivel addigra már vészesen kihalófélben voltam táplálékhiány következtében, szert tettem némi életmentő mogyis drazséra is. Aztán irány a Vénhajó, ami tényleg egy hajó, ahol is az ebéd volt, de először még átszálltunk egy sétahajóra polgári esküvőzni. Szuper volt: gyönyörű idő, ringatózó hajó, jó társaság :D. Nagyon gyönyörű volt az ifjú pár: remélem boldogok lesznek nagyon (na, tetőzik a giccs-faktor). :D
Jah, és ISTENI VOLT A SALÁTA!!!! DE TÉNYLEG, SOSE ETTEM MÉG OLYAN FINCSIT!!! :D
Ott voltak Brandírék is, akik megsúgták, hogy este össznépi kalákázás lesz. Naná, hogy mentünk, és milyen jól tettük :D. Szuper, családias koncert volt, szétröhögtük mindenünk, és beleszerettünk a legújabb, Kis Annás albumba. Szünetben magunkévá is tettük (örök hálám Kriszanának, amiért kisegített minket azzal a bizonyos, hiányzó 2000 Ft-tal) :D.
A koncert végére pedig meggyőzettünk afelől, hogy nekünk igenis OTT KELL LENNÜNK Várgesztesen, az MTT tavaszi találkozón...mert CSAK!
április 29. vasárnap
Na igen...vasárnap se ártott volna időben kelni, de az előző két este után erre képtelenek voltunk. Így - nagy összecuccolás után - már olyan 1 körül úton is voltunk :D. A legviccesebb az volt, hogy egy csomóan: Peet, Adelard, Alison, akik miatt elsősorban hagytuk magunkat rábeszélni erre az összeröffenésre, pont miattunk nem jöttek. Mármint azért, mert azt hitték, hogy mi nem leszünk. Pfffffff. :D Végül azért ez is megoldódott szerencsére, és hosszas rábeszélés után utánunk jöttek este :D.
A tábor pedig szuper volt. Eleve nosztalgikusan kezdődött, hisz ezer éve nem voltam már emeletes ágyas, kétes tisztaságú, dohos szobában huszadmagammal...hmm...azok a jó kis gimis évek...:D. Meg egy csomó jófej emberke tömörült egy helyre - nagy részüket nem ismertem még (najó, egy részüket azóta se nagyon), de nagyon jól éreztem magam. Este a tábortűznél szalonnázva és hülyéskedve (és persze iszogatva) igazán oldott lett a hangulat. Előkerültek a gitárok (4!!!) meg a csörgő dob, és hajnalig énekeltük a Kalákából, rajzfilmslágerekből, Laar pour l'art dalokból és minden egyébből álló repertoárunk a hidegtől és kiabálástól egyre repedtfazékabb hangon, ám annál lelkesebben. :)
Persze ott is hoztuk a formánkat, és míg Pókkal kicsit elvonultunk romantikázni a többiek jól megunták az egész tüzezést, és jól kizártak minket a várból :S:S:S...Ott keringtünk, dobáltuk az ablakot és kiabáltunk már jó ideje, mikor is megmentőnk, Sir Ankalimon táltos paripája hátán elvágtatva megszerezte a "Szent Kulcs"-ot. Így szerencsére nem kellett a kocsiban éjszakáznunk :D.
Apropó éjszaka: az újabb tió-formának köszönhetően sikerült olyan ágyra szert tennem, amiből kiált (galád módon elrejtőzve, és csak ráfekvés által észlelhetően) egy rugó-csonk. Ráadásul pont azon a helyen, ahol én általában feküdtem volna. Így vagy a két matrac között, vagy a csonk köré rendeződve töltöttem az éjszakát. Kifejezetten mulatságos volt...nem tom mér, de éjszaka is kuncorásztam magamban tőle :D.
Délután könnyes búcsú keretében kerekedtünk fel, és mentünk haza, hogy jól kianyukázhassam és kiöcsizhessem magam én is végre. Dejóvolt :D!
A tábor pedig szuper volt. Eleve nosztalgikusan kezdődött, hisz ezer éve nem voltam már emeletes ágyas, kétes tisztaságú, dohos szobában huszadmagammal...hmm...azok a jó kis gimis évek...:D. Meg egy csomó jófej emberke tömörült egy helyre - nagy részüket nem ismertem még (najó, egy részüket azóta se nagyon), de nagyon jól éreztem magam. Este a tábortűznél szalonnázva és hülyéskedve (és persze iszogatva) igazán oldott lett a hangulat. Előkerültek a gitárok (4!!!) meg a csörgő dob, és hajnalig énekeltük a Kalákából, rajzfilmslágerekből, Laar pour l'art dalokból és minden egyébből álló repertoárunk a hidegtől és kiabálástól egyre repedtfazékabb hangon, ám annál lelkesebben. :)
Persze ott is hoztuk a formánkat, és míg Pókkal kicsit elvonultunk romantikázni a többiek jól megunták az egész tüzezést, és jól kizártak minket a várból :S:S:S...Ott keringtünk, dobáltuk az ablakot és kiabáltunk már jó ideje, mikor is megmentőnk, Sir Ankalimon táltos paripája hátán elvágtatva megszerezte a "Szent Kulcs"-ot. Így szerencsére nem kellett a kocsiban éjszakáznunk :D.
Apropó éjszaka: az újabb tió-formának köszönhetően sikerült olyan ágyra szert tennem, amiből kiált (galád módon elrejtőzve, és csak ráfekvés által észlelhetően) egy rugó-csonk. Ráadásul pont azon a helyen, ahol én általában feküdtem volna. Így vagy a két matrac között, vagy a csonk köré rendeződve töltöttem az éjszakát. Kifejezetten mulatságos volt...nem tom mér, de éjszaka is kuncorásztam magamban tőle :D.
április 30. hétfő
Másnap tökéletes idő volt egy jó kis napelem-feltöltéshez, így ki is használtam a lehetőségeket, és a fél napomat a napon heverészve, Fable-t olvasgatva töltöttem. A vicces az volt, hogy míg a napon 40 fokban főttünk, addig az árnyékban, 2 méterrel arrébb már 2 pulcsiban is fáztunk...még szép, hogy a napot választottam :D.Délután könnyes búcsú keretében kerekedtünk fel, és mentünk haza, hogy jól kianyukázhassam és kiöcsizhessem magam én is végre. Dejóvolt :D!
május 1. kedd
A nagy munkaszüneti nap azzal telt, hogy igazából semmivel. Megcsináltuk anyának a kirakatott - hű de szép lett :D (és kaptam közben bókot is a Kedvestől miszerint "Jobban használod a simítót, mint én" ;). Aztán családoltunk egész nap, és jó volt :).
május 2. szerda
Szabit kellett kivennem, hogy otthon tölthessem még a szerdát, ugyanis a lakáshitelhez hiányzott még egy igazolás, amit CSAK SZEMÉLYESEN, CSAK A LAKHELYEDEN ad ki az illetékes polgármesteri hivatal. Ezt azért hangsúlyoztam így ki, mert mikor elmondtam az ügyintéző nénikek, hogy mit szeretnék, kapásból rákérdezett, hogy miért nem vittem párom is, mert általában pároknak szokták kiadni, lakhelytől függetlenül!!!
ÉLJEN A BÜROKRÁCIA! De azért vicces, hogy én fél óra alatt és ingyen megkaptam azt, ami Pókomnak egy hetébe és 2000 forintjába tellett. De a lényeg, hogy sikerült beadni a hitelkérelmet, és - ha minden igaz - a héten talán választ is kapunk rá.
Úgyhogy tessék nekünk nagyon DRUKKOLNI!!!!
Amúgy aznap még annyi történt, hogy ezer cuccal felpakolva meglátogattunk leendő otthonkánkat (igen, azt :P), és megejtettük az első takarításunkat is. Aztán a jómunka jutalmaként heverésztünk!álmodoztunk egy sort a galérián a hálózsákjainkon. Hmmm....:D.
No, végre befejeztem. Tudom, hogy nem lett túl izgi, mert jó sokáig húztam - utálom is magam miatta rendesen: bleeeee. Node abbahagyom végre. CUPPP:
ÉLJEN A BÜROKRÁCIA! De azért vicces, hogy én fél óra alatt és ingyen megkaptam azt, ami Pókomnak egy hetébe és 2000 forintjába tellett. De a lényeg, hogy sikerült beadni a hitelkérelmet, és - ha minden igaz - a héten talán választ is kapunk rá.
Úgyhogy tessék nekünk nagyon DRUKKOLNI!!!!
Amúgy aznap még annyi történt, hogy ezer cuccal felpakolva meglátogattunk leendő otthonkánkat (igen, azt :P), és megejtettük az első takarításunkat is. Aztán a jómunka jutalmaként heverésztünk!álmodoztunk egy sort a galérián a hálózsákjainkon. Hmmm....:D.
No, végre befejeztem. Tudom, hogy nem lett túl izgi, mert jó sokáig húztam - utálom is magam miatta rendesen: bleeeee. Node abbahagyom végre. CUPPP:
