No, csak ide kerültem végre, és megoszthatom veletek az élményt (K. Csabi szavaival élve:"Halálközeli, de élmény":). Bár a képek árulkodnak a legjobban mindenről. Úgyhogy kezdem egy meghívóval:

Az olvashatóság kedvéért itt van nagyban is. :)

Szóval, a meghívóval már megalapoztuk a hangulatot - bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy létrejöttében nem sok szerepem volt: Gumipók ihletettségű, és kivitelezésű a dolog. :) Hiába no: hülyék vagyunk, de legalább őszinték.

Mint ahogyan az esküvői egyenpólóink is az ő ötletén alapulnak (és a kivitelezés is a grafikusra maradt-höhöhö :P) - najó, nem esküvői, hanem csak azutáni viselet... :).

Amúgy magát a "szertartást" roppant gyorsan letudtuk, szerencsére - az anyukák könnycseppjeitől eltekintve :) - az is elég vidám hangulatban telt. Egyedüli odanemillő elem az anyakönyvezetőnéni idézete volt: giccses volt, és közünk nem volt hozzá...de azért elnéztük neki, meg a félrerúzsozott szájának :):P

Jah, a pólós képek már a salátbárban készültek, ahol "lagzi" címszó alatt baromi jót legeltünk, és fúvócsöveztünk zizivel a szülők feje fölött :).

Aztán meg velük :D:D:D:D.

És esküvői tortánk is volt...

Aztán, miután jól elfáradtunk a nagy evés-ivás-hancúrozásban, célba vettük a játszóteret, ahol jól kiugráltuk, kivonatoztuk és egyéb állatságok címén "kititanicoztuk" magunkat.

Egyszóval szuper jól éreztük magunkat, és szerencsére sikerült elfelednünk, hogy esküvőn és a tartozékain vagyunk. Pláne, hogy a sajátunkon.

A beszámolót viszont érdekesebbre és viccesebbre terveztem róla, mert hát tényleg az volt az esemény, de sajna ma...akarom mondani tegnap kicsit sokáig melóztam, és lehalt az agyam. De nemokára jön a hétvége, meg a hosszú hétvége, és akkor CSUHÉJ lesz nagyon.

Node most jocckát, meg szép álmokat, és a CSUHÉJ legyen veletek!

CUUUUUPPPP!!!